2012. január 14., szombat

Kirándulás Comóba


Csoda-felhő,
egyszerre-százszinü felhő,
segíts minket! (Weöres Sándor)



Egészen pontosan Brunate-ba, amely egy kis falu Como felett. A "kis falu" itt olyan villák sorát jelenti, amelyekben valószínűleg nem fogok lakni és nem azért mintha rossz környék lenne. Az Alpok teraszának is nevezik a települést és valóban fantasztikus a kilátás mindenfelé, mindenféle hegyekre és csúcsokra (tudom Levi, hogy szerinted ez már a Pó-síkság, de akkor is).  A fogaskerekű a tópartról indul és már a várakozás sem unalmas, a Brunate életét bemutató régi fotók közül elsőre az lett a kedvencem, ahol komoly férfiak öltönyben virágot szednek egy réten. Az utazás csak néhány percig tart, itt találkoztam eddig a legtöbb turistával egy négyzetméteren, de kiszállás után szépen szanaszét mentünk. A lustábbak egyből lerogytak a napfényes teraszok egyikére, én azokhoz csatlakoztam, akik elindultak a kilátó felé. 40 perc megfeszített menetelés után (végig felfelé!) felérsz egy helyre, ahonnan még feljebb kell menni egy kicsit és már ott is vagy. Jó, megálltam néha-néha, mert lihegtem, mint egy ló szerettem volna megcsodálni az elém táruló panorámát. A kilátó igazából egy világítótorony, amit Voltról neveztek el, aki legnagyobb meglepetésemre olasz, egész pontosan comói származású, itt Alessandro Volta néven ismerik. A toronyba vezető 143 lépcső már tényleg semmi. A toronyőr bácsi egy euróért felenged, ad egy Como és egy Comói-tó térképet majd folytatja a torony festését (fehérre). Mivel jó párás volt minden a fotók csak mérsékelten sikerültek, úgyhogy inkább mellékelek egy hangulatképet a belvárosról, ahol a séta előtt és után csavarogtam kicsit. A kávéscsészéket sajnos nem adják jó szóért, ha így megy tovább a brazil módszer következik.


1 megjegyzés:

  1. Ajajajj, nehogy a brazil módszer miatt idő előtt hazatoloncoljanak, vagy ami még rosszabb, nehogy bablevessel készüljünk meg vésővel, ha meglátogatunk.

    VálaszTörlés